| |
A
Park létrehozásának ötlete valamikor 1990 után fogalmazódott meg Tóth
Tibor magánvállalkozó fejében. A művészeti végzettségű fiatalember akkor
még nem gondolta, hogy a rengeteg ellenkezés, ellenzés és rögös kezdet
olyan elismert és látogatott szabadidőparkot eredményez majd, mint ami a
jelen helyzet 2008-ban.
1992 év környékén kopogtattam be mint magánvállalkozó az
abonyi polgármesterhez azzal az ötlettel, hogy szeretnék Abonyban egy
Állat- és Szabadidőparkot létrehozni. Az akkori polgármester örült az
ötletnek, és nemsokára a testület elé terjesztette. Valahonnan innen
indul az abonyi Állat- és Szabadidőpark rögös útja. A kezdetek nagyon
nehezen indultak. Az akkori abonyi vezetés életképtelennek tartotta az
ötletet. Három évig harcoltam azért, hogy bebizonyítsam: a szándékom
tiszta és megvalósítható. Három év elteltével új vezetés állt fel Abony
város élére, ugyanazzal a polgármesterrel. Újra előterjesztette
ötletemet, amiben ő nagy fantáziát és Abony jövőjét illetően sok-sok
lehetőséget látott. Sikerült. Igaz, hogy iszonyú megaláztatások értek,
bántó, sértő feltételezések láttak napvilágot, de be kellett
bizonyítanom az ellenzőknek, hogy igenis óriási az ötlet.
1997-re már bekerítettük az akkor még átláthatatlan, gazos
erdőt, amit a helyi lakosság szemétlerakóként használt. Volt itt
teherautószám autógumi, elhullott állattetem, építési törmelék és még
sorolhatnám. Lassan, a család erejével elkezdtünk takarítani,
kialakítottuk az állatok kifutóit és az utakat, valamint megépítettünk
egy kisebb istállót. Ahogy ezek megvoltak, betelepítettünk egy
szürkemarhát, kecskéket, lovakat, kulánt, egy majmot, szamarat és néhány
tollas jószágot. Ebben az évben május elsején elindult első majálisunk,
úgy értékelhetem, sikerrel. Mivel folyamatosan értek támadások,
megaláztatások, továbbra is nagyon nehéz volt előre haladni. Emlékszem,
akkoriban két éven keresztül teljesen ingyenesen lehetett bejárni. Az
abonyi gyerekek díjtalanul lovagoltak, simogatták az állatokat. Nagyon
nagy energiát emésztett fel a bizonyítani akarásom.
Nagy Áttörést a 2000-es év hozott. A belépődíj bevezetése
után az eltelt 3-4 év alatt egyre tisztább és szebb lett a Park. A
Magyar Állatkertek is felfigyeltek ránk és kínáltak fel eladásra
állatokat. Ez az év volt az, mikor a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési
engedélyt adott ki országunkban az első magánállatkertnek. Ez volt az
abonyi MAGÁNÁLLATKERT, Show Zoo, később MAGÁN Zoo, ahogy ma is hívják.
Jöttek a vendégek, és minden évben valami új állattal leptük meg a
hozzánk érkezőket. Jöttek struccok, emuk, lámák, antilopok, zebrák,
majmok, ormányos medvék, afrikai sörényes juhok; nőtt a számuk a
szürkemarháknak, a szamaraknak, a majmoknak, a kecskéknek, az erdei
vadaknak. 2004-re elértük a 30 000 fő látogatót. Ekkorra megértem arra,
hogy életem álmát megvalósítsam: legyen egy oroszlánom. Felkutattam a
magyarországi szaporulatot, és a legszebbek - azaz amelyek nekem
legjobban tetszettek - a nyíregyházi Állatkertben voltak. Meg is
beszéltük, hogy megvásárolom őket. (Egy fiút és egy lányt) De ekkor újra
indult a kalamajka. A felettes szervünktől kértem egy állásfoglalást,
hogy létrejöhet-e az oroszlán üzlet közöttem és a Sóstó Zoo között. Ők
úgy látták, hogy akadálya nincs, ha megépülnek azok a létesítmények,
amelyeket a törvény előír az állatok fogadására. Senki nem hitte, hogy
lesz pénz és erő ezek kivitelezésére. De mégis megépültek. Az
engedélyezést több szakhatóság is elutasította. Azzal érveltek, hogy
veszélyt jelent Abony lakosságára az oroszlán pár. Máshol miért nem? Nem
adtam fel. Benne volt rengeteg pénz, energia, ennek mennie kell. Közben
még az állatok sem érkeztek meg, de már lakossági feljelentések, az
önkormányzat részéről vizsgálatok lassították a folyamatot.
Három hónap elteltével már a nyíregyháziak sem hitték, hogy
hozzám kerülhetnek az állatok. Újabb kérelmek, elutasítások. Újból
jöttek a szakhatóságok, mértek, felmértek, újra átnéztek mindent. Közben
én megjártam már a minisztériumokat és amit lehetőségeim csak engedtek.
Már majdnem feladtam, mikor egy ügyvéd jó ismerősön - szinte barátom -
mellém állt és utána nézett, mi az ok. Vizsgálta más állatkertek
működését, más megyék szakhatóságainál érdeklődött. Mivel minden rendben
volt, már elég volt egy hivatalos levél és megvolt az engedély.
2005. március 18-án hazaszállítottuk a két állatot. Kilenc
hónaposak lettek mire hozzánk kerülhettek. Nagyon nehezen mertem
kiengedni őket a szállítóládából, mert már szinte én is elhittem a
huzavona miatt, hogy majd kiszabadulnak. Néhány nap alatt megszokták a
helyüket. Két héttel később már tudták, hogy tőlem várhatják a
táplálékot.
Rengeteg televíziót, napilapot értesítettem, és néhányan
jelentkeztek is. Segítségükkel olyan hírverést sikerült kreálni a
parknak, hogy húsvétkor tömegek álltak a kapunk előtt és elmondhatatlan
öröm volt bennem látva a sok - talán - elégedett vendéget. Azt hiszem,
ez volt az a pont, mikortól komolyan kezdték venni ezt a kis
állatkertet. Egyre több látogató jött. 4-5000 vendéggel pörögtek a
majálisok, ugyanakkor a többi nap a nyugalom miatt látogattak. Kedvelt
kirándulóhelye az óvodáknak, iskoláknak, nyugdíjas kluboknak, valamint
nálunk rendeznek névnapokat, osztálytalálkozókat, babazsúrokat. Ezek
mellett minden szolgáltatás működik, ami a honlapon megtalálható.
Mára már jó a kapcsolat a szakhatóságokkal, az állattartó
gazdákkal, a Magyarországon és külföldön működő állatkertekkel. Mind-mind
elismeri munkánkat. Egyedül a település első embere - bár azóta már más
- nyilatkozik úgy, hogy nagyon örül, hogy működünk, de ő nem érzi, hogy
ez Abonynak nagy előnyére válna. Hírnevet hoz Abonynak, de mást nem.
Talán ennek a véleménynek és hozzáállásnak is köszönhető, hogy ezt a
parkot MINDENFÉLE ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI és EGYÉB TÁMOGATÁS NÉLKÜL
építettük és működtetjük.
Gyerekkori álmom, hogy egyszer hasonlókat élhessek át, mint
Joy Adamson és George, akik Elzáról, az oroszlánról több könyvet is
írtak. A 2007-es év hozta meg életem egyik álmát. A Nyíregyházáról
származó oroszlánpár kölyköket várt. Június 23-án megszületett Mungo a
kisoroszlán. Igazi sztár lett. Rengeteg TV, rádió, újság beszámolt
érkezéséről. Sztár lett az RTL Klub reggeli műsorának nézői körében.
Tízezrek simogatták és simogatják ma is a jelenleg 8 hónapos kölyköt.
Meghökkentő fotók keringenek szelídségéről, róla és vendégeiről az
interneten. Szelídsége ugyanis lehetővé teszi, hogy játék, birkózás,
vagy együttalvás közben szenzációs fotók készüljenek róla.
Hogy nehogy azt higgye az olvasó, hogy csak ez az álmom.
Nagyon szeretem a boldog arcokat, főleg, ha én válthatom ki azt. Ezért,
hogy még több boldog arcot láthassak szeretném, ha nem lennének
ellenlábasok, és végre valamilyen támogatás hozzánk és állatainkhoz is
eljutna, ne csak a Vendégek által befizetett belépőjegyek alkossák a
működésre szánt teljes keretet.
MERT HA ENNYI ELLENLÁBASSAL, NEGATÍVUMMAL ÉS ILYEN CSEKÉLY
KÖLTSÉGVETÉSSEL EKKORÁT LEHET LENDÍTENI EGY ÁLOM MEGVALÓSÍTÁSÁN, MI
LENNE, HOVÁ FEJLŐDHETNE AZ ORSZÁG ELSŐ MAGÁNÁLLATKERTJE, HA ELEGENDŐ
KERET ÁLLNA RENDELKEZÉSRE.
Ma a Nők Lapja Cafe internetes közvéleménykutatása szerint
Magyarország öt legkedveltebb, legjobb vadasparkja között van a miénk.
Forrás: hivatalos honlapja
Magán Zoo Abony (2010)
|
|