| |
"Több mint ezer évvel ezelőtt,
amikor őseink vándorlásai véget értek, a letelepedés, majd az
államalapítás csak kemény harcok árán történhetett meg. Első királyunk,
Szent István, a régi világot jelképező pogányokkal Veszprém közelében
ütközött meg. A legenda szerint Koppányt, a pogány vezért is itt, egy
sziklás, erdős völgyben fejeztette le. Azóta a völgyet Fejes-völgynek
nevezik.
Az elmúlt évszázadokban a Fejes-völgy még vadon volt, ám
amikor a város terjeszkedése megindult, kinevezték szeméttelepnek. A
század elején kiirtott tölgyek helyére, a mészkősziklás völgy mindkét
oldalára feketefenyőt telepítettek. Sok évvel ezelott végre megszületett
egy régen várt döntés, miszerint az egykori szeméttelep helyén felépítik
hazánk második állatkertjét.
Megalkották az első terveket, elkészültek a térképek,
megindult a levelezés és megmozdult az egész város. Jöttek nők és
férfiak, fiatalok és idősek dolgozni, részt vettek katonák,
egyetemisták, gyerekek a munkálatokban. Szakmailag nagy segítségünkre
volt a budapesti állatkert, ahonnan sokféle ajándékállat érkezett. Öt
hónapig tartó, kemény munka után, 1958 augusztus másodikán, szerda
délután lehullott a nemzeti színű lepel arról a székely kalotaszegi
kopjafáról, mely a nagy Afrika-kutató, vadász és vadászati szakíró,
Kittenberger Kálmán emlékét idézi. Anghi Csaba, a budapesti állatkert
főigazgatója, özv.Kittenberger Kálmánné és Kasza László társaságában
megnyitotta az új intézményt, amely azóta a Kittenberger Kálmán Növény-
és Vadaspark nevet viseli.
Az emlékezetes megnyitó óta nehézségekkel, gondokkal és örömökkel teli
négy évtized telt el. Ma az állatkert tudományos ismeretterjesztő
intézmény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy évente sok
százezren jönnek el Fejes-völgybe megismerkedni öt világrész sok száz
állatával. Az állatkert munkatársai rendszeresen tartottak és tartanak
ismeretterjesztő előadásokat. Nem lenne teljes a múlt felidézése, ha nem
emlékeznénk meg mindazon ismert és ismeretlen veszprémi és nem veszprémi
polgárokról, akik segítséget nyújtottak a létesítmény fejlesztéséhez, és
ma már nincsenek közöttünk. Emléküket megőrizzük."
Kasza László
ny. igazgató
 |
1958 |
 |
A Kasza László igazgató nevével fémjelzett
dicsőséges időszak után némi minőségbeli visszaesés következett be az állatkert
életében, a fejlesztések elmaradása miatt nem tudott lépést tartani a
modernizálódó állatkerti szemlélettel. Az elavult állatkert látványa (nem csak a
veszprémi, hanem más akkori hazai állatkerteké is) pedig felerősítette azokat a
véleményeket, amelyek megkérdőjelezték a vidéki állatkertek létjogosultságát.
Szerencsére hamar meg is született a válasz a kérdésre, a polgárok
látogatásukkal szavaztak a megmaradásunk mellett. A magyar állatkertek
meghálálták a bizalmat, addig nem látott iramú fejlődésnek indultak, köztük a
veszprémi is.
A feladat itt is adott volt: a túlságosan magas
állatlétszámot csökkenteni, a megmaradt egyedeknek jobb minőségi életteret
biztosítani. A 2001-től közhasznú társasággá vált állatkert az új évezredben
minden évben jelentős látványosságokkal bővül: új kifutók és házak épülnek, több
nemzetközi fajmegmentési programban veszünk részt, bővülnek a szolgáltatásaink.
A régi ketrecek sorozatosan tűnnek el, például a látogató ma már nyomát sem
látja a régi medveketrecnek a japán makákók jelenlegi területén, ahonnan a
medvék tágas kifutóba költöztek. Megújult továbbá a nagymacskák (párduc,
oroszlán, tigris), zebrák és más patások otthona is. Rekonstrukciós munkánk
utolsó nagy állomása a csimpánzok elhelyezésének kérdése is megoldódni látszik,
épül ugyanis vadonatúj komplexumunk a "Csimpánzvilág".
 |
múlt és jövő |
 |
Gyűjteményünkben megtalálhatók a hagyományos állatkerti
állatok, (oroszlánok, medvék, majmok) de igazi ritkaságokkal is
találkozhatnak (kardszarvú antilopok, dzseladák) melyek hazánkban csak
nálunk láthatóak. Ötven emlős-, harmincöt madár- és huszonöt hüllő
fajjal találkozhatnak Veszprémben.
Állatállományunk is sokat változott az évek során, régebben
jellemzően kevesebb faj több egyedét tartottuk, mára inkább a több faj
kevesebb egyed elv érvényesül. Ehhez párosul az állatok igényeinek
megfelelő méretű és kialakítású kifutók építése, melyek
természetszerűséget közvetítenek mind állataink, mind látogatóink felé.
Forrás:
hivatalos honlapja
Veszprémi Állatkert
- tartalmazza képek (2010)
|
|
